Köszöntünk a Jutai úti óvoda honlapján !

Néphagyományörző programunk

„Bújj-bújj zöld ág” - „Óvodai nevelés a jeles napok tükrében”

A néphagyományőrző szemléletű nevelés a gyermekek számára olyan életrendet kínál, amely figyelembe veszi fejlődésük egyéni ütemét, és tevékenységeiket a népi hagyományok eszköztárával gazdagítja. A népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban is fellelhetők azok az értékek, amelyek újra felhasználásra alkalmasak. Ez egy olyan komplex nevelési rendszerben valósul meg, amelynek feltétele a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő optimális környezet. A programban az optimális környezet - a tárgyi és személyi feltételeken túl - egy gyermekközpontú napirendet jelent.
Programunkban a néphagyományőrzés, az érzelmi nevelés hatékony eszközeként hangsúlyos szerepet kap. A változatos cselekvések gyakorlása során a gyereket érzelmi életvitelében megerősíti, érzelmeit vállalóvá neveli. Mindez az óvoda és a családok együttműködésében és kölcsönhatásában valósul meg. A hagyományőrző szemléletű nevelés, az óvodáskorú gyermek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz.
A program összetett tevékenységrendszeréből fakadó motivációk, az érdekes élményekkel a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak.Programunk tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és népszokásőrző jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol, a jeles napok szokásai és viselkedésmintái mindezt gazdagítják.

Őszi jeles napok

Szeptember 29. Szent Mihály napja. Ezt a napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók.

Európa szerte ismert pásztorünnep. Ekkor hajtják be a legelőről az állatokat. Több vidéken ilyenkor járt le a pásztorok éves szolgálati ideje, ekkor fizették ki őket. A néphit szerint ekkor már nem nő a fű, a halak pedig a víz aljára húzódnak. Ez a kis farsang ideje és az őszi lakodalmak napja. Ezen a napon ma is szokás vásárokat, búcsúkat tartani! A vásár szóból ered a magyar vasárnap szó. Régen a vásár ünnepnap, nagyon fontos társasági esemény volt, aminek az időpontját előre kihirdették. Ősszel még leányvásárt is szoktak tartani, de a legnevezetesebb a Mihály napi vásár.

Az oviban is készülünk erre a napra: verseket, kikiáltókat, mondókákat, dalosjátékokat tanulunk a vásári portékák készítése közben. Lovacskázunk, Mihály cicázunk, találós kérdéseket teszünk fel egymásnak, szólásokkal, közmondásokkal, időjóslásokkal ismerkedünk. Vásáros játékok játszunk: „Fekete-fehér, igen-nem, mit vettél a pénzeden?” „Dolgozzatok legények”, „Dolgozzatok leányok”, „Túrós játék”, „Sajt”, „Csuprosdi”, „Hogy a cipó ?”, „Hogy a kakas ?” Már hetekkel korábban gyűjti mindenki a petákot, amellyel a vásárban fizetni tud. Peták jár versmondásért, mondókáért, dalokért, minden tevékenységért, ami a Mihály naphoz kapcsolódik.

A vásárban az asztalok minden alkalommal roskadoznak az árutól, melyet a gyermekek munkái mellett, lelkes szülők-nagyszülők otthon vagy az oviban munkadélutánon az óvó nénikkel együtt készítenek közösen. Portéka lehet: sósperec, Mihály cipó, rongybaba, kis üvegekben savanyúság - mézes gyümölcs, gesztenyéből - pattogatott kukoricából nyaklánc, mézeskalácsból szív, agyagból edény stb. Ezen a napon mindenki vásárfiával megrakott kiskosárral tér haza.

Október 15. - Teréz napja, a szüret kezdőnapja. Sok vidéken ezt a napot tekintik a szüret kezdetének.

Egerben a szüretet Terézszedésnek is hívták. A szüreti időszak szeptembertől október végéig tart. A magyar szüreteket a közös munka, a jókedv jellemezte. A szüretet lezáró szüreti mulatság ősi pogány esemény. Szőlővesszőkből font, szőlővel díszített koszorút adott át a vincellér (szüretre felügyelő) a szüret végén a gazdaasszonynak, ezután mulattak. A mai időkben a szőlőtermelő vidékeken a szüret végét felvonulásokkal, utcabálokkal ünneplik. Őszi képek gyűjtünk a szüretről, albumot készítünk. A gyerekek szókincsét új szavakkal (hordó, puttony, prés, kulacs, kereplő, szőlőtőke, must, csősz stb.) bővítjük. Jelentésükkel megismertetjük őket, a tevékenységek során beépülésüket elősegítjük.

Ősszel kirándulni megyünk olyan helyre, ahol lehet szőlőt, almát, körtét, vagy szilvát szedni. Udvarunkon termőre fordultak a diófáink, így diószüretet is tartunk. Kereplő megszólaltatásával kezdődik a must készítése az oviban. Szőlőszemezgetés, fürtökről való szemek leszedegetése közbenszüretre hívogató mondókákat, verseket mondogatunk, dalokat énekelgetünk. Kóstolgatunk, a szőlőt ledaráljuk, levét kipréseljük. Mustot iszogatunk, táncházi zenére mulatozunk, csőszös dalosjátékokat játszunk. Délután a gyermekekért érkező szülőket is megkínáljuk a musttal.

November 11. - Márton napja az ősz és a tél határmezsgyéjén áll.

Régi szokás volt ludat vágni ezen a napon. Ettől fogva ugyanis a baromfikat, amelyeket már nem akartak télen etetni, vágni kezdték. Ilyenkor már le lehetett vágni a hízott libát is. Országszerte nagy lakomákat rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak, hiszen a mondás úgy szólt: „Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik!” Szent Mártonnak – a püspöknek – Magyarországon is jelentős kultusza alakult ki, mivel Pannóniában született. Több város is viseli a nevét pl. Győrszentmárton, Zalaszentmárton. Ő a középkor szentje volt. A legenda szerint nem szeretett volna püspök lenni, ezért a ludak óljába bújt. A libák gágogása elárulta a rejtekét, így megtalálták, és püspökké választották.

Márton megharagudott a ludakra, levágatta őket és szétosztotta a szegényeknek. A liba mellett másik főszereplő az ekkorra kiforrott újbor, mert arról úgy hírlett, hogy „Az újbornak Szent Márton a bírája!” Ekkorra kiderül, milyen erős, zamatos lett. A liba mellcsontjából az időjárásra is jósoltak : ha fehér, áttetsző a csontja, akkor havas, hosszú lesz a tél, ha viszont barna, homályos a csontlap, akkor rövid, sáros tél várható – vélték.

A gyerekekkel megismertetjük Márton püspök és a libák történetét, ehhez kapcsolva mozgásos, anyanyelvi és dramatikus játékokat játszunk. Libás társast, memória és puzzle játékot készítünk közösen, majd együtt ezekkel játszunk. Kézműveskedünk : libákat készítünk különböző technikákkal (festéssel, hajtogatással, ragasztással). Lúdformára papírgombócot, tollat, pattogatott kukoricát ragasztunk, közben libás mondókákat, dalokat verseket ismételgetünk. Márton napján lakomát rendezünk, melyet közösen készítünk el - májkrémes kenyeret kenünk, zöldséget szeletelünk, libaformájú sütit készítünk, s mindezt közösen jóízűen elfogyasztjuk.

Október 4. - Az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe.

Ez a nap 1991 óta Magyarországon is az Állatok Világnapja. Az állatvédők ez alkalomból felhívják az emberek figyelmét a házi- és a vadon élő állatok helyzetére. Az Állatok Világnapján, október 4-én, játékos formában gazdagítjuk ismereteinket az állatok életéről, védelméről. A csoportok faliújságján felhívásban tájékoztatjuk a szülőket a nap fontosságáról, ez is egy momentuma az óvoda és a családok közötti együttnevelésnek. E nap illetve a rá való készülődés hetének kiemelt célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára és szabályaira.

Környezetünk megismerése, védése kiemelt feladata az óvodának. Az állatok szeretetét nem lehet könyvekből megtanulni, tanítani. Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés, tevékenykedés a legjobb módszer arra, hogy az óvodás gyermekek az állatokkal közeli kapcsolatba kerüljenek, ezáltal kialakuljon bennük a szeretet, gondoskodás, védelem érzése. Ezen a héten kiemelten az állatokkal foglalkozunk, igyekszünk minél több oldalról megközelíteni e témát, elsősorban természetbeni megfigyelésekkel. A hét egy napján az ovi minden gyermekével, legtöbbször autóbusszal kirándulni megyünk. Évente más-más helyet keresünk fel. Jártunk már a Bőszénfai szarvasfarmon, Deseda arborétumban, Hajmási gazdaságban, Meistro tanyán stb.

Ezek az őszi kirándulások alkalmasak a természet kincseinek gyűjtésére is, melyet az oviban sokoldalúan felhasználunk kézműves foglalkozásokhoz, dramatikus játékokhoz és matematikai tartalmú tevékenységekhez és a kirándulás közösségformáló ereje is rendkívüli. Sok színes tevékenységgel tesszük még gyermekközelibbé a témát: kedvenc plüssállatok oviba érkezése, hozzájuk kapcsolódó mesék hallgatása, versek, mondókák, találós kérdések, közmondások, dalok ismételgetése, természetfilmek közös nézése, állathangok hallgatása-felismerése, albumok készítése, társasjátékokkal való játék stb.